Szél fuvatlan nem indul! Cogito R'Go Sum!

Gondolkodom, tehát vagyok! vagy... Vagyok, tehát gondolkodom!

Melyik a reálisabb?

Ha, ebből indulok ki, felmerül bennem a kérdés; - előbb a gondolatok születnek-e meg és aztán létezem, vagy inkább fordítva? Ahhoz, hogy gondolatokat formázzak, egyszer léteznem kell. Viszont, a Mindenség az elme .... alapján, előbb a gondolat születik és lesz belőlük lét-létezés.

Ez a Nagyok tudása. Nem is akarok ezekbe mélyre ásni. Nem az én dolgom, de mindig is érdekelt és foglalkoztat. 

Rengeteg elmélet születik létről, gondolkodásról, az emberi elme hatalmas teremtési erejéről és polaritásáról. De, ugyan így az elme által kreált csapdákról, buktatókról is. Ez is az elme kreativitása. A tudat- tudatossága és a lét-létezése.

A polaritás elmélete, a kettősség magyarázata és léte. Vajon, ez nem csak az elménk két felének, két féle kreatív elmélete, polaritásának esszenciális kivetülése?
(Ez ugrott be elsőre.)

 Olvasgatva ezt-azt, kialakul bennem is ez-az, ilyen-olyan elmélet. Van, amit helyesnek ítélek és érzek, ezért magamban beillesztem egy fakkba. Helyére teszem a magam páncélszekrényében. Nem mindig a teljes racionalitás és bizonyítékok alátámasztásával lepecsételten, csak úgy, egyszerű "paraszti intelligenciával". Olykor, csak egyszerű sajátos meggyőződéssel illesztem ebbe a láthatatlan rekeszbe.

Egyik ilyen, újból elővett téma, a gonosz létezésének ember által kreált elméletének fejtegetése. Nem is olyan rég, más könyvekben, folyóiratokban is találkoztam erre vonatkozó elméletekkel. Természetesen, bennem is kialakult egy saját elmélet.

 A gonosz létének-nemlétének fejtegetése kb. annyira összetett és régmúltra nyúlik vissza, mint a vallás, a Teremtő létének-nem létének fejtegetése. Nem akarok okoskodni, de annyit tapasztalatból tudok, hogy sokkal több van körülöttünk, mint amit kimondunk.

Rengeteg elmélet, okos-okoskodó írás található.

Mindig a cél szentesíti az eszközt.

Úgy ahogy pl. rengeteg jó is és buta tudós-feltaláló is tesz bejelentéseket ilyen-olyan fölösleges felfedezésekről.

 Ősi mondásunk erre ...Szél fúvatlan nem indul!

 Annyi viszont tény, hogy az emberiség tudatos megvezetésének eszköztára bővelkedik módszerekben.

Az egyik leg egyszerűbb, leg kézenfekvőbb emberi gyenge pont, a psziché, ami manipulálható.  pl. A Fél-elem keltés, táplálás, hihetetlenül zseniális és nagyszerű eszköz, a hatalom szerzés eszköztárában. A hatalmi vágyak elérése érdekében, mai napig is, az erre törekvők, rengeteg eszközt vetettek és vetnek be.

 Mindenki emberként létezik, emberként gondolkodik.

Ahány ember, annyi féle, annyi  féle elmélet.

Nem is ez a lényeg.

A lényeg az, hogy mindenkinek önmagában, "lelki szemeivel" kell meglátnia az igazságot. A tömérdek olvasmány, tanulmány dömpingből ki kell szűrni (ami nem egyszerű) a valósat. Meg kell találnia mindenkinek (aki keresi) a való-igaz "szemeket". Ez a képesség mindenkiben benne van.

Gondolkodtam, még vagyok ... és tovább gondolkodom!

 Ne csak nézz, láss is!

Reinkarnatív Emlékképek - Az Igazságszérum Esszenciája

         Megvilágosodás szavával behatárolt és korlátozott az a megélés, ami nagyon sokunkat érint.

Van, aki elmélkedik és időt tud szánni rá, de vannak sokan, akik csak egy álomképpé zsugorítva, szőnyeg alá söprik.

Sokat gondolkodtam azon, hogy amit most szavakba ide bevések, milyen formában tegyem, vagy ne tegyem.

Olyasmit feszegetek, amit ma szakemberek sem engednek meg maguknak, csak úgy, felelőtlenül.
Merjem vagy sem?
Ideje, vagy még nincs itt az ideje?

Nem vagyok tudós, de még csak egy kutatócska sem. Egy egyszerű lélek, aki úgy érzi, kap néha valamit, amit tanulnom kell, önmagamért és embertársaimért.
Olyasmit, amit nem szeretnék, behatárolt, keretek közé zárni, de valahogy meg kell adnom Föld-i módját. Mert, ez a valami, határtalan és korlátlan. Ezért is lehet, hogy csak csepegtetve, kis adagokban jutok hozzá, hisz ember vagyok, a magam tökéletlenségeivel, korlátaival együtt.

      Az előítéletektől és más hasonló negatív hatások elől évekig rejtve őrizgettem magamban olyan felismeréseket, képeket, amelyek bevillantak elmémben egy - egy erre alkalmas napon.
Első próbaként, a közeli hozzátartozóimat igyekeztem beavatni ezekbe. Természetesen ők is szkeptikusan és elutasítóan, már-már bizonyítékok alátámasztására és pontos, logikailag felépített magyarázatra szólítottak fel.
Nem voltam felvértezve azon képességekkel, amelyekkel, megcáfolhatatlan és mindent megdöntő bizonyítékokkal kijelentéseimet alátámaszthattam volna.
Nem az én dolgom.
Már csak azért sem, mert, elsősorban, saját vallási nézetem és neveltetésem is magyarázatot követelt!
Először, magamban kellett tisztázzak mindent.
Az idő, majd mindent elhoz és igazol.

Ez után következett, hogy megsértődve, elbizonytalanítva és visszahúzódva, babusgattam lelkemben, mindazon felismeréseket, amelyeket ezek után, még kaptam. Féltem szembenézni a helyzettel, hogy mindezek reinkarnatív emlékképek. Rezgések, az Igazságszérum esszenciájának részecskéi. Jelek, amelyek képekként bevillantak, rejtvényszerűen és rendszertelen időközönként jelentek meg.

Ahogy telt az idő, elő kerültek olyan filmek, írások, amelyek hasonlóan hozzám, jelenítették meg azt, amit én már magamban egyre tisztábban láttam, éreztem.
Kezdtem érteni!

Hogy egy példával is szemléltessem, amiről fecsegek, ilyen első (emlékezetemben erősen beégő eset volt) azon felismerésem, hogy a világon élő emberek sokszínű egyedei, azon egyszerű oknál fogva sokszínűek, mert alap-őseiket, bizony más, elpusztuló világokból, a Földre menekítettek pl. az Őrzők.

Meg is döbbentem, amikor (nem sokkal ezen felismerésem után) filmen, Nicolas Cage -el a föszerepben láttam meg, a Képlet (Knowing) c. filmet. Akkor éreztem és értettem meg igazán, hogy amit lelki szemeim előtt láttam, nem véletlen.
Akkor győztem meg magam arról, hogy nem nekem ment el a "realitás talaja a lábam alól", hanem Ez olyasmi, amire a továbbiakban is figyelnem kell!

Már egyre tisztább az is, hogy a régi, fejlett, ám letűnt civilizáció, azért haladta meg fejletségében a miénket, mert nekik megvolt a technikájuk, amit más bolygóról, egyesek magukkal hoztak, vagy kaptak -fejlett civilizációtól. Nem véletlenek ezek, csak rejtve vannak előttünk.
Nem akarok olyasmit sugallni ezzel, hogy - hű, felfedeztem a spanyol viaszt - meg hogy "kivagy -okoskodjak". Csupán azt, hogy előbb-utóbb, mindenki előtt megnyílik, a sötétségből kivezető Igazság, láthatalan kapuja.

Azt is tudom (valahogy valamiért), hogy a világról szóló bölcsesség, az Igazság, el van rejtve a négy égtáj rejtekhelyén.
Ha, elérkezik az idő, felfedi titkát az Igazság!
 Ezt egyre erősebben érzem elkövetkezni.

A bennem felmerülő további, megválaszolásra, bizonyosságra váró kérdések, kezdik kibontani értelmem korlátait. Felvállalva a kritikát, a cinizmust és a magányba sodrás kényszerzubbonyát, de remélve, hogy rátalálok egyre több hozzám hasonló, vagy tisztább lelkekre.

Olyanokra, akiktől tovább tanulhatok!

Ne csak NÉZZ, LÁSS is!
Reinkarnatív emlékképek
Kezdtem tudatosan figyelni bizonyos, életemben ismételten megjelenő jelekre. Észrevettem, hogy ezen jelek ismétlődésekor, kellemes érzések, már eufórikus szeretet érzés kerít hatalmában. Például egy jelre lettem figyelmes, (hisz szimbólum) de nevét nem tanultam, nem ismertem. Tudatosan keresni kezdtem az összefüggéseket és ősi-tartalmi jelentését.(sajna a köztudatban már csak felszíni, közelmúltbeli- történelmi jelentése él) Hosszú volt az idő, amíg sikerült rábukkannom ősi jelentésére és boldogság töltötte el szívem, a róla szóló jelentés olvasása közben.

Példa volt arra is, hogy ez a szimbólum szerepelt egy étterem bejárati ajtaján. Tudatlanul, ösztönösen tértem be és éreztem magam feledhetetlenül, nemes egyszerűséggel, jól.

Hogy mi közöm hozzá?
Nem tudom.
Csak annyit érzek, hogy valami nemes - magasztos boldogságérzet kerít hatalmában, ha a közelében tartózkodom.
És ez csak egy példa, a sok közül!

A bátorságot pedig, hogy mindezen sorokat bevéssem, egy olyan francia író és általa jegyzett Jegyzet, (könyvecske) ihlette, aki hasonló tapasztalatokkal rendelkezik. 
Köszönet érte.

Mindennek oka van, minden okkal történik!
CSAK FIGYELJ!

Nyárbúcsúztató - Fénysugár a végtelennek tűnő alagút végén?

       Ez év nyara kedves volt és gyönyörű. Mint, egy csodálatos befejezés, az eltöltött szabad, ám kötelezettségekkel, felelősségekkel, önismereti és spirituális leckékkel teli éveknek. Alkalom nyílt a feltöltődésre, egy következő kihívásokkal, ismeretlennel tele életút kezdéséhez.

Az időjárást tervező, tekintettel volt nyaralási ciklusainkra.

Hála érte és köszönet.

Sorsforduló kapujában

      Résnyire megnyílt a láthatatlan sors kapuja. Még nem érdemeltem ki, hogy teljes betekintést nyerjek és beléphessek rajta. A türelmetlen helyben topogásom hiábavaló.

- Még nem léphetsz be! - ez cseng a fülembe.
- Még nem vagy kész, így ez sincs kész!- dönthetsz.
       Nagyon mélyről, lelkem mélyen elfojtott rejtekeiből feltör a fájdalom, elkeseredés és reményvesztettség érzetének könnye. Már azon kapom magam, hogy zokogok. Zokogás az elvesztett évekért, a fiatalságért, az öregedésért és azért, hogy megkönnyebbülhessen elfojtott érzelmekkel teli, emlékeket titkon őrző, sajgó szívem. Már nem is tudom, nem is értem miért e nagy felhajtás? Csak azt, hogy ki kell törjön ahhoz, hogy megkönnyebbülten ismét sárba tiporhassák.

- Miért? - ennyit tudok kiáltani hangtalan.
- Miért kell mindezt átélnem?

    Tudom! Az élet lelkem tanítómestere, és ami nem öl meg, csak erősít. (blablabla)

"Nagyszerű" ezen a létsíkon, mindezen fájdalmas sebeket, beszerezni és elfojtani, csak azért, hogy helyesen cselekedjek. Legyen büszkeségem, tartásom és maradjak hű magamhoz. Olyan, amilyennek neveltek. A lelkem megtapasztalási fázisaival együtt.

"Nagyszerű"- en fáj! Mint a szülés, csak fizikailag más területen. De, a fájdalom az megvan.

"Nemes és magasztos"… tudat, hogy meg kell szülnöm a sorsomat, az életemet, a gyerekeimet, a létemet.
Miért is? - már nem emlékezhetek.

A bölcsek szerint, mert "ezt írtam alá", amikor felvállaltam az élet fizikai voltát. No, meg a karma és azok a hibák, amiket valamikor, valahol beszerváltam.

- De, hát nem is emlékszem semmire! Ha tudnám előre mit írtam alá, felkészülhetnék és leülhetnék a soron következő csapda, gödör előtt.
- Ja persze, ez nem dukál.
- Reklamáció? alku?... az nincs!.

"A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!" – villog a figyelmeztetés!

A fenébe is! Azért ennyire nem kellene "Amint fent úgy lent, amint lenn úgy fent" is legyen!

Hiábavaló az Ego reklamálása. Ez itt és most nekem szánt és még örülhetek is, hisz ÉLEK.
Van kezem, lábam, szemem, fülem, szívem, lelkem, egyszóval minden, ami a fent felsoroltak megtapasztalásához szükséges.

Miután lecsendesült könnyekre fakadt lelkem, már semmit nem éreztem a fent leírt szülésből.
- Ez valóban szülés volt!- tettem helyre magamban az eseményeket.

Minden kihívás, megmérettetés, a meghalás és újjászületés szülése.
Azokat is hasonlóképp éltem. Volt előzengése, fájdalma, lecsengése és szenilitássá alakuló, a semmibe lebegés érzetét nyújtó vége.
A teremtés, újjászületés csodájának fizikai megélései ezek a momentumok.

Most már békésen tekintek vissza és semmi rosszérzés nincs lelkemben, a nap, fárasztó és gyötrőnek tűnő eseményeiből.

Belső béke és harmónia!

Visszaállt a lelki rend!

Fénysugár az alagút végén?

   Hosszú idő óta, most másodjára történ, a változás útja felé hajló esemény, már-már túl csendes, és monotonná vált életemben.

Már azt is hittem, odafent megfeledkeztek rólam. Mint gimis tanáraim a feleltetések időszakában. (A naplóban utolsóként szerepelni néha hasznos is volt.)

Szóval, jelenésem volt interjúra, az egyik cégnél.
Most először találkoztam, hosszú keresgélős időszakom óta olyan céggel, amelynek képviselői meglepően korrektek és egyenesek.
A meghallgatásra úgy készültem, mint szóbeli vizsgáimra a fősulin. Kismilliószor lejátszódott lelki szemeim előtt, kismillió változata, az előttem álló meghallgatásnak. Igyekeztem felkészülni lelkileg is. Bár gyakorlat teszi a mestert, nekem a gyakorlati részt kifelejtették a sorsalkotók a forgatókönyvből.

(Biztos, ismét túlságosan hátul a helyem a névsorban. ;)

A meghallgatás alapos, tiszta és világos volt. Nem, mint a vakablak, hanem tiszta és tisztességes.
Így, első körben.
Le voltam nyűgözve ! Mégis csak léteznek "egyenes" emberekből álló létesítmények!

Sajnos, nagyon rosszak a tapasztalataim ezen a téren. Nagyon sok rosszal találkoztam eddigi utam során. Már-már az a látszat alakult ki bennem, hogy kihaltak az egyenes emberek.
Fel kell adnom hitemet.
És nem!
Ennek nagyon örvendek.
Teljesen mindegy, hogy merre alakul az "ítéletem" én nagyon örvendek.
Mégis érdemes várni! Hnni a jóban! Ha rejtve is, vagy ritka is, de VAN és LÉTEZIK!

Felcsendült és most is fülemben cseng az egyik kérdés; - Mi az, amit az eddigi pályafutása során a legsikeresebbnek értékel?

Gyors számvetés és válasz; - Az egész pályafutásom.
De, nem volt kielégítő.

Amikor jönnek a legek hadserege, na, ott dől romba bennem az idea.
Nincsenek legek, hiszen amit elértem az mind leg.. ! Hiszen magam értem el és magamnak tapostam végig. Hátszél, oldalszél vagy bármi más szelek nélkül.
Családi háttér, rokonok segítsége nélkül, idegenbe, ismeretlen környezetben, tisztességesen és kemény munkával, kitartással, néha éhezve és szálláshely nélkül, de követve terveimet. Önnön Énemet fejlesztve.
Amim leg- az a családom!
Vannak egészséges gyerekeim, van remek társam és fedél a fejünk fölött. Megmaradtak a barátaim, még ha távolabbra is szórt a szél. Nem utolsó szempont, hogy nem éhezünk. Van egy kis lakunk, ami nem a nagy Duna mentén áll.
Az, hogy föladtam ideáimat és megalkudtam a sorsommal, az nem bűn.
A megalkuvás is egyfajta művészet és kiképzés is egyben. Művész, aki túléli és kiképez arra, hogy bár megtört és fáradt leszel, de a lelked megtanulva a leckét, megerősödik.

Számomra ez elég leg...!

Utó. önelemzés
      A meghallgatásban saját gyakorlatlanságomat nagyon is éreztem. Erről nem én tehetek. Úgy értékeltem saját magam, hogy lehetett volna sokkal ütősebb, összeszedettebb és meggyőzőbb. Viszont, akkor sem tudok fiatalabb lenni.

De, most az volt jó és jól, ami elhangzott.
Ennek így kellett történnie.
A következő és utána következő majd egyre jobb lesz!
Tudom, mert hitem erősebbé vált.

"EL KELL ADNOD MAGAD A PIACON!" Ez cseng vissza fülemben.
Mint a barmot a piacon. Már nem is emlékszem, kitől kaptam ezt a figyelmeztetést.

Magamat még soha nem kellett értékesítsem. Soha nem volt eddig szükségem rá. Hát nem is megy valami, haj de jól. Én még abban a korban nevelkedtem, amely azt tanította; " Jó bórnak, nem kell cégér!"
Ez viszont, tapasztalatom szerint, sajna elavult és kudarcra ítéltetett.
A jó bórt nem veszed meg a boltba, mert nincs cégére.
A mindenféle gyengét igen, mert jó a cégére!

A többféle szakma, stílus, foglalkozás sem szerepel a kedvelt és díjazott nézetek, elvárások közt. Főleg, ha a gyengébb nem képviseli.
Fura világba kerültem és furán is érzem magam.
Nem, mint különleges egyén, hanem lassan nem tudom mi az, amit egyáltalán elszabad mondanom, vagy bevállalnom azokból a tevékenységi körökből és érdeklődési körökből, amiket eddigi pályafutásom során, a sorsíróim rám szabtak.
Pedig kitartóan helyt álltam.

Igen. Színes a paletta, amivel foglalkoztam, ami érdekel és fog érdekelni.
Minden egyes színfolt, egy szint foka életemnek.
Nem olyan rossz az, ha fejlődöm belül is.

Minél közelebb kerülök önmagamhoz, annál közelebb a belső béke!
Akkor elfelejthetem az ördögi mókuskereket.
Ilyennek teremtett a teremtő!
Szeretem a változatosságot és keresem helyem a Daráló Klánban.
A fizika törvényeit érzékelem és feszegettem a határait.
Tehát, be kell nekem is tartani a határokat.
De, amíg bírom, feszegetem. Már, csakazért is!
(Ez a gyerekes dac, mélyen bennem maradt.)

Ja, és a származás!
20 év ittlétem alatt, még mindig találkozom rossz beidegződésekkel, vagy rosszalló tekintetekkel, amikor kiderül; a földi mégis kicsit arrébb teremtődött E világra! Észreveszem az arcokon. Természetesen, ez sem az én számlámat terheli.

Igen, én székely vagyok. Ráadásul büszke arra, aki vagyok, ahonnan származom.
Pedig, bántottak sokszor érte!
A hadak útját Csaba királyfi járja, csillag ösvényen! Én, csak mellette jártam.
A magamét pedig, magamnak kell kijárjam!
Ezért úgy gondoltam, röktönzök egy kérést a sorsíró brigádnak.
Próba szerencse!

KÉRÉS A SORSÍROKHOZ

                                                                                               

SORSÍRÓRA

Tisztelt Illetékesek!



         Kérem szépen alázattal, azért lehetnének kegyesebbek szerénységemhez,
mert csodákra nem vagyok képes. pl. Fiatalabb, gyorsabb, egészségesebb,
szebb és tökéletes sem leszek, ebbéli létemben. Ami utam hátra van, nem akarom
lesütött szemmel, reményektől megfosztva, tehetetlenségtől kimerült lélekkel, az emlékekbe menekülve, végigcsoszogni.


Engem az emlékek már nem éltetnek, mert az már a múlté.


A jövőmet pedig, tisztelettel kérem, hogy írják át az én méreteimre.
Felettébb fárasztó, hogy folyton újra kell szabatnom, vagy szabnom!
Na, meg költséges is. A mai gazdasági válság engem is súlyt, elég rendesen.


Nem vagyok egy sztenderd méretekkel megáldott jelenség.
Hát az is hadd ne legyen az én bűnöm és terhem!
Csak ennyit kérek... Egyelőre. ;)


Válaszlépésüket kíváncsian várom.



Alázatos szolgájuk;
Az utolsó a névsorbú… vagy utolsó előtti...?


Apropó, a szenilitást is töröljék mán!

IX. Sorsfordulóm éve,
Hunok Fő Polisza, nyárutó havának, az Aranyasszony havának utolsó napjaiból


UFF!
Beszélt, a belső szellem!               

ÉBRESZTŐ ! Emberi Tér - Idő görbítés, torzítás! (technikai okok miatt újra)

Az emberi elme, a psziché, fantasztikus!  

"Mindenség az Elme, az Univerzum Mentális!"

A "Nagyok" tudják, és régóta alkalmazzák, a pszichén keresztüli manipulációt.
Ez, az emberi Tér – Idő görbítés, torzítás.

Nem kell, az Univerzum tér-idő görbítésén tudományosan gyötrődni és fantáziálni, mert kis lépésben, napi szinten teszik velünk.

Görbítik és torzítják pszichénken keresztül, saját terünket, időnket!

Mindenkit ér befolyásolás tudat alatt - tudatosan. Ezáltal érezzük a napi teher súlyát, olyan sötétnek és kilátástalannak. Régiesen mondva "Mindenkinek megvan a maga keresztje!" !

Eddig is megvolt és lesz is, míg ember - Ember ezen a Földön. A sötét oldal, az csak ráadás.

Módszere;

Ha a reménytelenség hírét szórja a médián, a sajtón keresztül, akkor elveszi az embereket éltető reményt.

1.      A Remény - telenség - Fél - elmét szül.

2.      A Fél -elme - a megbontott, megosztotta -a sötét oldalt "táplálja".

3.      A sötét oldal, a Remény - telenség + Fél-elme által (lassan) - felőröl/felemészt/bedarál.

4.      Belepusztulsz!

Ilyen egyszerű!

Ez a "Sötét Oldal" célja... A Remény - telenség!

Ez a cél, viszont, nagyon leegyszerűsített, hideg és érzéketlen. Mint a fém.

Nagyon sok ember, tudatlansága ellenére is csodálatos teremtmény!

Olyan képességekkel vagyunk megáldva, amit helyzetek, szituációk hozzák a felszínre.

Mindenki magában nézve talál olyan helyzeteket, amire azt mondja; " Csoda, hogy (pl.) túléltem, megcsináltam, képes voltam rá!" stb.

Vannak csodák és vannak, csodás emberek!

A CSODA MINDENKIBEN BENNE VAN, HISZ AZ EMBER, MAGA A CSODA!!!!

Választhatsz hogyan éled az életedet.

Élhetsz úgy, hogy nem hiszel a csodákban,

De élhetsz úgy is, mintha minden egyes pillanat,

Maga volna a csoda!!!

(Einstein)

CSODA, csupán egy szó.
Ez a szó, annak a sok képességnek a kifejezésére, amellyel megpróbáljuk behatárolni mind azt, amire mi, MAG/unk, képesek vagyunk! Amit mi, nap - mint nap, teremtünk Mag/unk körül, az életünk során.

Ezek megvalósításához pedig, rengeteg forrás és gyógyír áll rendelkezésünkre.

A gyógyír adva van, bőven;

·         fűben,

·         fában és bennünk,

·         EMBEREKBEN.

Egy egyszerű példa; a baj, bánat, amely összehozza az embereket, hiszen, társas lények vagyunk és nem magányos farkasok. A baj, bánat egyfajta RÁ - szorultsági szükségérzetet kelt.

Rá-valakire, (valakikre) aki szeret, megért, elfogad és segít! Szeretve segít azzal, hogy akár csak pl. meghallgat.

A Közösség -i életben benne van a csodás gyógyír.

A Szeretet pedig, az a gyógyír, amit mi MAG/unk állítunk elő és képesek vagyunk, ebből, másnak is adni.

Böjte Csaba szavait idézve;

"A Szeretet gyógyszer és nem jutalom.

Nem annak adjuk, akinek jár, hanem annak, akinek szüksége van rá!"

A LÉLEK, ennek a csodás képességnek a GENERÁTORa.

A LÉLEK, a bennünk lévő ŐS tér-idő tároló és generátor, amit nagy szorgalommal terhelnek a "sötét erők". Tudják, ami nekik nincs, és amitől mi többek vagyunk, ezt kell támadni, terhelni a végletekig.

A lelki terhet, viszont, mi Mag/unk, képesek vagyunk tehermentesíteni, tisztítani, pl. ha, ki - beszélhetem, ki - adhatom Mag/amból, a már-már gordiuszi csomóba gabalyodott gondom-bajom. Ekkor tehermentesítem, felszabadítom, tisztíthatom, leterhelt és elfáradt lelkem.

Re - generálhatom és re - generálódom általa.

Mi, EMBEREK, erre is képesek vagyunk!

A Lélek, a felszabadítás után, készen áll az újratöltődésre.

Felszabadultan, Szeretet adásra és befogadásra kész.

A Szeretet csodás energiája, láthatatlanul, erőt ad és újratölti a Lelket.

Újratöltve, ismét felvesszük a harcot, a tér-idő görbület kihívásaival.

Így vagyunk képesek, napról-napra megküzdeni, a ránk zúdított Tér - Idő Torzító Görbülettel.

Így tanulunk élni, hisz erről szól az egész élet!

Az Élet útja, a Lélek útja!

A "Sötét Oldal" nekünk nem szabhat határokat!

Mi, NEM vagyunk érzéketlen gépek!
Mi, maga vagyunk A Csoda!

A Teremtő egyik nagyszerű Csodája!

ÉBRESZTŐ !

Megannyi teremtett CSODA!

A kataklizma átírható a mátrix átprogramozásával!

A lélek bölcsessége, nem a tudat által vezérelt intelligencia!
A bölcsesség adatott! Az intelligencia nem tanítható!

Minél többet olvasgatom egyes oldalak okos, tudományosan alátámasztott és logikus bejegyzéseit a 2012 -s év kataklizmájára vonatkozva, annál jobban érzékelem kialakulni e világra vonatkoztatott kérdéseimet, sejtéseimet.
 pl.a H. bibliának miért János jelenések a vége?

Nem csak ez az egy van az Új szövetség óta! Egy jóslat, amit akkor, azokban az időkben lejegyeztek. Egy a sok  közül... mert van több is !

Álmok, jelenések voltak, vannak és lesznek, míg lenniük kell. A megfejtésük is a lehetőségek mezsgyéjén mozog. Vagy igen-vagy nem...akként teljesül, vagy teljesítődik be.
Minden két-pólusú!

Miért nem folytatódik a szentírás? Hisz arról szól a dolog, hogy az nem a vég, csak valami... valami .... kezdete!

Mindenki ésszerű véleménye egy hiányzó rész, ebben a hatalmas kirakósban.
Miért nem folytatták a maják, az aztékok, jóslataikat? Vagy azok akik nekik hátrahagyták a tudást?

Amint fenn, úgy lenn; amint lenn, úgy fenn!

Nos, én úgy folytatnám;
- mivel sok összetevős ez a jövőkép, aminek vezérfonala ugyan letétbe helyeztetett, még változtatható!!!

A Mindenség az elme; az Univerzum mentális!

Föld anyánk,külső
Védőpajzsunk és saját
Teremtő elménk  függvényében, ebből még jól kijöhetünk... ha, erre MÉLTÓAK leszünk.
De, JAJ,... , ha ezzel visszaélünk!

Tiszta udvar, rendes ház = A mikró környezet tisztasága, a makró környezet életfeltételeinek alapja!

Rend a lelke mindennek!

A jövő SEJT-elem, és REJT-elem, de nagyszerű, mert ELEM!
Nem egyszerű az előre vetített jövő! de nem reménytelen,
ha ÉSSZERŰ és NEM ESZTELEN!
SZERINTEM
jó egészséget és tiszta tudatot az ÉBREDŐKNEK!

MULTIVERZUM -TENYÉSZ ELMÉLET- látomása

Multiverzum-elmélet, a legújabb hangzatos igazság.
Paul Davies, a nemzetközileg elismert fizikus- kozmológus, előadásáról olvasott összefoglalóról tovább elmélkedve, röviden a következő -nyers vázlatot dekódoltam.

Hideg- nyakleves:
Mi vagyunk az egyik, multiverzumban leledző kísérleti labor tenyészete. Amit mi nem viselünk jól a kísérleti tenyészetben, addig fejlesztgetik, amíg hibátlanná nem válik. Csak akkor alkalmazzák, a következő párhuzamos laborban, ha már sikeressé vált a kísérlet. 

Ezek a párhuzamos laborok azok a szintek, amelyek az élet karmikus szintjeinek szépített skálái. Mi pedig a tenyésztett kísérleti alanyok, eme hangzatos karmikus pálya valamely szintjéről.
Ha, nem viselünk el bizonyos terhelést, megvan a kiszámított statisztikai veszteség. Természetesen, ezt kompenzálják a következő tenyészettel.

Így elmélkedve és összefoglalva tenyésztésünk laboratóriumi idősíkját, létezésünk csak kísérletnyi.


 4 lépésben a következő;

1.      Megteremtett az első pár alany.

2.      Mikor kellően sikeres lett a "tenyészet", az alkalmazottak szétszórták a "magokat" a négy égtáj felé.

3.      A szórás után eltelt a szaporodás és növekedés kísérleti szakasza.

4.      Elérkezett a tanulmányozás, elemzés és végkövetkeztetés ideje.

5. Az eredményről készített jelentés felterjesztetett a legfelsőbb Teremtőhöz.
6. Ő, készített magában számvetést és értékelte munkáját.
7. Mindennek, két pólusa van!

Ez alapján, a haszon százalékos aránya, a veszteség függvényében mérlegelt.

EREDMÉNY született!

   8. Több a veszteség, mint a tiszta haszon és nagy a kár is. Ez a labor veszteséget termelt. Sok a kár, az élősködő, és elenyésző a reményteljes haszon.
  9. Az uralmat a ragadozók vették át!
10. A kísérletre szánt idő lejárt. Kell a hely a másik labornak, ami ezen lecke és kísérleti felmérés tanulságából teremtődik- újjá.

Talán hasznosabban!(?)

11. Aki teremtett, Az pusztíthat!
12. "A ragyogó, fenntartó kéz, egy "éhes, sötét" szájba tolja teremtményét!"
        Ez történhet közvetlenül, vagy közvetve.

Tehát, az ítélet;
13. Pusztítás, az ujjászervezés érdekében!?
      Finomítva;
           - Átalakítás beprogramozva, a mátrix Újratöltve!

Nos, ez a nagy betűs élet, ami ködösítve, imitt-amott kozmetikázva adatott.

A laboránsok ragadozók!

A kísérleti alanyok, pedig "birkák"!

Egyre érdekesebb ez az életnek nevezett labormassza!

Amint lenn, úgy fenn is!

A Egyéniségből Klónozott Emberi Birka!

A fenti cím ugrott be, mint jelző, a jelen civilizáció és új generációs szocializálódásról. Nagyon időszerű a fenti Ébresztés és remélem, sokan megszívlelik az előadás mondanivalóját. Kimondani sem egyszerű, de visszahallani és ráeszmélni, még talán fájdalmasabb.
Az igazság fájdalma!
Látni, érezni még a levegőben is azt a nagy törekvést, amivel igyekeznek ezek a láthatatlan Erők egységesítve butítani. Törekednek arra, hogy visszafejlődjenek az egyéni képességek és az arra irányuló igények.
Egyenruha ellen tiltakoztunk, lázadoztunk régen, mert az kötelező volt. De, ami most a felszín alatt zajlik láthatatlanul, még ennél is rosszabb, mert sunyin, álságosan a tudat alá tervelt.
A tudás hatalom!

Látható, hogy az a társadalom, amelyik szellemileg fejlett, egyéni és kulturálisan egyedi, na azt kell besöpörni lassan, de biztosan a tucatba. Az egyéniség, mint egyedi jellem, már szinte büdös és kitaszításra vár.
 Igába hajtanak, mint a barmot minden generációt, a maga gyengéjénél fogva. Hisz emberek vagyunk a gyengeségeinkkel együtt.
Elképesztően zseniális ez a sötét Erő és szinte csodálatra méltó, amit elértek és elérnek, ha így folytatódik.

Jó így nekünk?

Kell ez nekünk?

A választ mindenki tudja legbelül!

Ne csak nézz, láss is!
 

Csak Figyelj!...........Ember tervez, Isten végez!

Az elmúlt hetek, a lelki fájdalom hetévé váltak.
Bár nem annak szántam.
Ember tervez, Isten végez!

A lélek útja kifürkészhetetlen!
Három síkra osztják a hermetikusok a világot; fizikai, szellemi és spirituális. Mindhármat ugyan azon spirituális törvények irányítják. Ha egyiket megértjük, megértjük mindhármat. Aki fizikailag itt volt, dolga volt és elveszté testét, lélekben, dolga végeztéig még itt marad.
Amit a szem nem lát, az még nem jelenti azt, hogy ott semmi nincs!

Amint fent, úgy lenn, amint lenn úgy fenn!

Az üzenet úgy szólt "Csak figyelj!"
Hazatért lelkem röpke napokra megpihenni és visszatalálni hálátlan eltévelyedéséből. Megadatott és hálás vagyok érte!
Köszönöm!
 

Igyekszem jó tanulóként tenni, amit tennem kell. Lelki társra leltem, ott ahol el sem veszítettem.
Az írás szerint, "Kérjetek és megadatik, zörgessetek és megnyittatik néktek!" ... "Aki kér, mind kap, és aki keres, talál!"

Sokat kaptam hazatértemkor, de tarkómon éreztem a halál angyalának leheletét. Soha nem féltem tőle, mert soha nem voltam egyedül! Sőt, szemébe röhögve, "kacérkodva" pimaszkodtam.
Most tudja, hogy lelkemben nagyobb a tét és gyengébb lettem, de még mindig szeretem a kihívásokat! Még mindig ajtómon a, - MAJD HOLNAP- felirat!
(Ha elcsenem munkaeszközét,  megtapasztalja, mennyire rossz érzés munkanélkülinek lenni!)

"...Nem vagyok egyedül,
Vannak velem sokan,
A célt akarom elérni és megmutatom, hogy hogyan!"
(in memoriam TÉMA)

In Memoriam Sándor Barna (1990-2011)

"Óh istenem miért is születtem
Ha ily hamar lefolyt az életem
Nekem nem fáj többé a földi szenvedés
Ez volt felettem az isteni végzés ..."



Emberi fájdalom, Isteni végzet

Ha elrabol egy ifjú titánt a túlvilág őre,
Kérdem én, -Mi szüksége E fiatal szívre? 
Nem értem, s felforr a  vérem,
A tehetetlen dühtől, majd meghasad szívem!
Reklamálnék, de már késő.
Szíve már csendes, e napja a végső!
                                              (saját)


"Az Ő szíve nem fáj,
 A mienk vérzik,
 A fájdalmat Csak
 Az élők érzik!"


Nyugodj békében!

Ki vagy mi az, amit látsz e sorok közt? Csak annyi amennyit láttatni kívánok!

Érdekes mennyire gyönyörű, sokszínű és gazdag a magyar nyelv. Gyönyörű mert különlegesen nehéz. Sokszínű, mert pl. sokféleképp körülírható egy szó és annak magyarázata, vagy az érzelem kifejezése. Gazdag és mi általa vagyunk gazdagok, egyediek és különlegesek.
De nézzük a másik oldalt.
Pontosan azért mert ennyire sokszínű és gazdag, lehet sokféleképp értelmezni. Sőt félremagyarázni, félreérteni. Mindent meg tudunk magyarázni és félremagyarázni. A szavak sok mindent mondanak.
Mondják, olvass a sorok között, akkor kapsz képet a szavak igazi lényegéről. De ezt gondolhatom jól és pontosan úgy, ahogy azt leírva szánták, de ha nem ismerem teljesen a sorok íróját, értelmezni csak saját tapasztalatok alapján tudom. És megbánthatok úgy embereket a félreértéssel, ahogy épp nem szándékoztam.

Tehát, ne ítélj, hogy ne ítéltess!

Ne csak nézz, láss is!
Ismerd meg mélyebben azt, akiről véleményt alkotsz, úgy a maga valójában. Vagy csak annyira amennyire a saját véleményedhez szükséges. De akkor se mondj bántó szavakat mert, ahogy Te, aképpen más is félreérti és torzul a szó valóságtartalma.

Mindenkiben két farkas lakik....Te melyiket eteted?


Még mindig ember vagyok a magam tökéletlenségeivel együtt!
De büszke vagyok rá, hogy nem vagyok robot, gép, vagy csak egysejtű zigóta.

Csodás ez a mátrix!

Mindenség az elme, az Univerzum mentális!

      Sok érdekes és egyben jóslatokba is beillő TISZTA álmom volt az évek során, ami biztos vagyok benne, hogy nem véletlen.
Az agy, az elme, csodás egy szerkezet és képes dekódolni olyan rezgéseket, amit a csöndes, elektro-szmog mentes éjszaka alatt foghat be. Mint egy antenna.
Voltak ezek közt beteljesült álmok, és vannak olyanok, amelyek, akár egy jövőkép kivetülései is lehetnének.

Az általunk IHLET -nek nevezett gondolatfonál, hasonló elven működhet.

Szerintem;
Az Univerzumban szálló megszámlálhatatlan kódolt rezgések "betévelyednek" bolygónk légterébe. Ekkor csak a "szerencsésebb" kifinomult érzékkel rendelkező vevő-elme kell, aki elkapva, befogva, dekódolja és szőheti hálója fonalát, mint egy szorgalmas pók.
Ez ugrott be, olvasva egy létező psziché fegyver működési elvéről.

Az agyunknak 10% át sem használjuk hivatalosan, pedig rengeteg képesség van benne, amit elfolytunk, mert így akarja a társadalmi élet diktátuma.

Játszunk csak el a gondolattal;
- ha a gyerekek nem lennének belepréselve holmi kényszernevelési sémába,
- az idegtépő és lelket, elmét mérgező reklám szemetekkel nem mérgeznénk, hanem
- hagynánk, hogy tiszta elméjük, tiszta érzelmeik alapján éljenek kint a természet közelében és csak a vad hajtásaikat csipkednénk le (hisz a szülők a felelős alaptanítók), akkor nagyon sok, általunk csak fantázia filmjeinkben megjelenített képességgel rendelkeznének.
Tapasztalatból tudjuk, gyerekként mennyi mindenre képesek voltunk, és mennyi dolgot tudtunk egyszerre tenni! Olyan álmok megvalósítására voltunk képesek, amit felnőtt fejjel, már szinte lehetetlennek ítélünk meg.
Példa erre néhány ősünk is.
Nem véletlen az agyunk tiszta kapacitása, mint ahogy az sem, hogy korlátozva vagyunk!

Amin Lenn úgy Fenn, amint Fenn úgy Lenn is!

ÚT

Az "út" azoknak nyílik meg és azoknak tiszta, akik előre nézve, tudatosan haladnak végig rajta!

Élet Iskolája - A Lélek Iskolája!

Egy újabb év küszöbén állunk. Tele kérdésekkel, reményekkel, reménytelenséggel és bizonytalansággal. Soha nem láthatjuk mit hoz elénk az új év, és ez benne a szép. Megadatik az újítás, változtatás építésének reménye és lehetősége. Hát éljünk és ne VISSZA éljünk vele!

Mindig vannak alapszálak, amiket az elmúlt napokból göngyölítünk magunk előtt. Ez adja a folytatást és kapcsolja össze a multat a jelennel és köti elénk az új jövőt. "Úgy élj a mában, hogy a jövőben mindig szívesen gondolj vissza a multra!"
Ezek a szálak, gyökérként háloznak be, kötnek össze, miközben maradhat mindenki saját kis identitásában. De, ezeket nem szabad kötelező teherként értelmeznünk!
Ezek nem a mi tulajdonunk, kapjuk használatra örökségként őseinktől és amit nekünk tisztelnünk, óvnunk, becsülnünk és továbbszőve, bővítve kell..lene továbbítanunk sarjainknak.
A folytonosságban van a lényeg. Ha ez megszakad, (tapasztaltuk sajnos) következménye sírást, panaszt hoz és hagy.

Nézzük a szenvedő lelkeket, de nem látjuk, mert lelkünk csukva maradt.
Tegyünk, hogy ne szenvedjenek!
SEGÍTSÜNK rajtuk, mert nekik semmi más nem maradt.
Segíts, hogy segíthessenek!

Nem kellenek a frázisok, a dicső szavak,
Mert a szó elszáll és csak a tett marad.
Nem kell a szánalom sóhaja, mert az buborékként hat.
Hús-vér tett, az ami kell, és a lélek megmarad.

Mindenki fontos itt, e világban,
Mindenki bölcsességére szükségünk van.
"Most vagy soha...", tanultuk régen.
E bölcsesség sem szállhat mostohán a szélben!

E sorokat osztálytársam ihlette, kiért most kell összefogjunk mert fontos nekünk. Aki ismer tudja kiről beszélek, s remélem szavaim eljutnak mindenki lelkéhez.

A teremtő legyen mindannyiunkkal, ebben az évben is!

Uff.
Én beszéltem!

KRÓNIKA

Az elmúlt 362 nap eseményei

Közeledünk, az általunk meghatározott naptári új évhez, miközben magunk mögött hagytunk 362 napot.

Mi is történt?

Röviden összefoglalva.....Lássuk csak.....na nem a Nagy világban történt eseményeket! Azokkal tele a sajtó, és a média csatornái. Inkább a ..... saját portámon belülit, sőt.... azon is legbelülit.

- A Daráló Klán forgatagát kerestem, azon belül is a helyem.... de, nem találtam, vagy ők nem találtak meg. Kvázi, tovább kell keressem a következő 365 napban is. /Ez sajna nincs kipipálva./

- A már megszokottá vált álló vízben és a rám ruházott rutinfeladatok mellett, az élet iskolájában, ismét bölcsebb lettem. De, még mindig túl keveset tudok ahhoz, hogy hasznos "tucategyed" legyek. Így maradok szingularitásban.

- Sok szép emlékkel gyarapodtam, de mielőtt elszálltam volna a felhőtlen boldogságtól, mindig visszarántottak a kegyetlen és embertelen megnyilvánulások. Fáj a világról kapott észlelés, amelyben vékony kötélen egyensúlyozva szédelgünk, még mindig reménytelenül, kapzsiságtól fuldokolva, birkamód megvezetve, befagyasztott lélekkel vagy lelketlenül. A múltba keresve- a jövőt!

- Szembesültem azzal a ténnyel, hogy mennyire erősek, ugyanakkor tehetetlenek is vagyunk testünk, lelkünk, elménk - a szent háromság- széteséséből adódó csapdáinknak.

- Hírtelen, sok inpoutot kaptam, ami káosszá vált bennem és elveszetté vált hitem, letaglózottá- álmok nélkülivé az éjszakáim. Kilépett lelkem e zűrös kavalkádból, a semmibe.

- Megkísértett és kis híján megkaparintotta lelkem a sötét oldal, de megmentett a józanság fénye. Így sikerült ismét visszakapnom elveszettnek hitt lelkem. / Ezt, szintúgy, sikerként könyvelem./

- Rátaláltam, számomra felbecsülhetetlen lelki gurukra és bölcsességeikre. Hála érte. Sok bölcsességet kaptam, hogy tudjak, de még több, amit még nem tudhatok, de kutathatok.

Még mindig ember vagyok, a magam tökéletlenségeivel együtt.

A köv.365 nap ;

Keresnem kell tovább a bölcsesség morzsáit és tanulnom azért, hogy szórhassam hálám jeléül, amiért még itt szívhatom e szmogos levegőt.

Meg kell tanulnom, hogy kell befejezzem azt, amit elkezdtem, amire kijelöltek!

A végtelenbe és tovább…!

INFO SECRET .........Bestiák, hazugság, meztelen igazság....

Reggeli pihentségem egyik megnyilvánulásaként, beugrott a nagy igazság! A homályból való kikacsingatás egyik kifinomult elmezavara. Az ÉLET ebben a XXI.században (amit most annak nevezünk), az a pokol egyik bugyra.

Ami itt zajlik nem más, mint a purgatóriumban való pergelődés.
A megvilágosodás, tisztulás, csak annak jár, aki ezt a pokoli purgatóriumot túléli. Vannak a tucat egyedek akik, a hiedelem által megjelenített „szőrös-patás” üstjében évődő töltelékek, akikkel az illetékes, cicás-egeres játékot játszik szórakozásként.
Azok, akik ez alól kivételek és vidáman eveznek a "jólétben", azok a "szőrös patás" pribékjei. Ők bizonyos sötét tettekér cserében és jutalmul, kivételes szélsőségeket élvezhetnek, mint pl. hatalomnak látszó felsőbbségi elsőbbségek, pénz, bestiák, hazugság, tolvajlás stb.


Akár egy klassz paródiát is lehet faragni ebből, sőt akár horrort.
Az ötlet eladó, de van ennél jobb is!

Részletes infókért, csak Fantázia Honban lehet!

Az ötlet saját tulajdon, másolni (copyzni) vagy elferdítve lenyúlni, Szigorúan Tilos!

Az idő és a kór, egyenetlen - aránytalan áramlása!

Már egy jó ideje csak tipródom, topogok, mint lúd a jégen. Közben telik az a fránya idő! Semmi nem könnyíti meg a dolgomat, és mint kalitkában a madár, vergődöm kínjaimban. A kín pedig kezd számkivetetté, nem kívánt tucat egyeddé degradálni és kisodorni annyira az élet perifériája felé, amennyire csak rémálmomban léteztem. Közben, a gyönyörű, napsütéses idő ellenére egyre zárul bennem és körülöttem a lehetőségek köre.

Érti a fene, mi zajlik kint a nagy "Daráló Klán" harci mezején, mert azok az in-p-outok, amik eljutnak a perifériákra, annyira torzultak és satnyák, hogy az emberben a maradék életkedvet is gallyra vágják.

De, ne legyek pesszimista!!! Legyek Csak optimista, - mondják az okos életbölcsek.

Aha, kérem szépen és árulja már el az a magasságos Bölcsek- Bölcse, hogy mi a jó kongó- repedt - fazekat kell tenni ahhoz, hogy élhessek, ha nem adnak semmi esélyt, lehetőséget a megélhetéshez?

Megértem ezt a közepes kort, de beragadtam, mint szálka a bőr alá! Ki piszkál ki innen? Nekem valahogy nem akar sikerülni, pedig Isten látja lelkem, hogy mennyire igyekszem!!!

Tudom, ma nem menő az őszinteség, becsületesség és tisztesség fogalma. Ja bocs, ez ma már propagandának számít és a nem szeretem múltat idézheti, bizonyos generációban.
A mai menő homo-recept az aki;

·         sokat mond - keveset tesz,

·         (minimum) lop – csal – hazudik,

·         hihetetlen EGO - val van felvértezve, de tapasztalata sehol és 

·         legalább tinédzser - topp modell, vagy

·         menő - manó!

Ja, kérem, én a Marsról jöttem! Ott képeztek ki, így nem vagyok kompatibilis eme Kék Golyó létformával! Bocsi, ez nem az én hibám.
Igyexem, naon! Figyuszka - Leng a szleng...

 A kutya se kérdezte hova akarok születni és miért?!  Itt pedig beragadtam, mint varacskos a mocsárba!

Én az egyenetlenséget csak terepen és külső munkálatokon imádom! Az időt és a korokat akkor, ha történelemkönyvből és múzeumban kiállítva láthatom.
Az életemben az állott víz effekt büdös!

A boldogság, ragyogás és egyensúly , na ez az amire igazán vágyok!
Talán vissza kell mennem ismét a Marsra?!

Belém hasít a felismerés, hogy ahhoz már túl késő.
Két végpont között az úton ragadtam és csak az emlékemben él a békés, ragyogó, reményekkel teli, megvalósult álmok szigete, vagyis a boldog élet.

Ó, igen. Már ez is a múzeumba és a városi Kulturális Emlékek könyvébe került!

Megérzés-7.érzék vagy sugallatok?

Hangosan elmélkedem!
Próbálkozom a racionalizmus talaján maradva magyarázatok fonalát szőni ahhoz, hogyan is működhet az emberi megérzés? Mert működik, és igen csak reális -létező dologról van szó!
Mindenkiben kódoltan ugyan , de benne van ez az ösztön.
Van aki figyel rá, van aki elnyomja, mert ismeretlen és nem akar szembesülni vele, de olyan  is van, akit érdekel, foglakoztat és csiszolni próbálja azt, amit gyerekkorban jobban-ám felnőtt korban elnyomva érez.
Hogy miért teszek különbséget? Szerintem tudjuk, magyarázat nélkül is.

Igen.
Családi kötelékekeken belül talán ez erősebben működik, ha a családi kötelék szoros, de úgy is, ha ismerősökkel kapcsolatos.
Megérzünk bizonyos eseményeket. Néha előbb a megtőrtént esemény bekövetkezte előtt, mint egy betekintést nyerve a jövőbe! Nem mindig értjük, nem mindig a megfelelő időben érzékelve, és nem foglalkozunk azért ezzel, mert...és találunk sok apró kifogást erre.
Pedig működik!!!

Ezeket sugallmazzák nekünk, vagy csak egyszerűen genetikai kód által jól bennünk rejlő? Találgatok, de valahol logikus is az az egyszerű -ésszerű magyarázat, hogy az állati ösztön is hasonlóképp működik- bár nem akarok nagyon mélyre ásni ebbe- de bennünk is ott van.

A választ erre- nyilván- nem én adom meg. Erre nincs megfelelő, a racionalizmust gyakorló, életünkhöz szabott jogosultságom, képesítésem, és ésszerű - tudományosan alátámasztott bizonyítékom.

De, mi van azokkal az "anomáliákkal", amelyeket magyarázni nem tudunk tudmányosan, de mégis a mindennapjaink része?
Szóval, az mégis, az a bizonyos 6.-7. érzék!?

A válaszom az; hogy nem kell mindent racionalizáljunk, magyarázzunk, és ragaszkodjunk a kézzelfogható bizonyítékokhoz! A racionalítás talaja, nagy ragacs.

Csak egyszerűen figyeljünk!
Érzékeljünk!

Az ösztönök működnek!
Ha, kapjuk a "jelzést", legyünk befogadók!
Még mindig átgondolhatjuk, hogy és miként kommunikáljuk... vagy sem!

De, várni sem szabad!
Ennek is vannak szabályai...iratlan szabályai.

Ha jön  - Fogadd be!

Ha nem - Élj nélküle!

Tiszta érzékelést mindenkinek!

Muzsikusnak dalból van a lelke!

A zene; kapcsolat ég és föld között,
A tánc; út a beteljesedéshez,
Az éneklés; maga a nirvána!
 Retro:  Kalmar_Pal-Muzsikusnak_dalbol_van_a_lelke
New : Sebők Miklós -Muzsikusnak dalból van a lelke! a dal szövege

"A művész lelke mint pillangó szárnya,
Mimóza virága,
Felettébb Érzékeny!

A művész lelkét nem érti akárki.

De, aki megérti, az maga is művész!"

"Nagy az Isten állatkertje, elég sokan vagyunk benne!"

Kissé elhanyagoltam az oldalt. Zsúfolttá váltak a napok és nem volt fölös energiám az ihletekre. Gondoltam, majd lesz olyan bátor olvasóm, aki hozzá meri fűzni észrevételét, esetleg továbbgördítve egy -egy eszmefuttatásomat. De, sajnálattal veszem tudomásul, hogy ezt az oldalt csak egymagam szerkesztem, magamnak.(bár tudom, hogy a "Nagy Testvér"figyel)
Hát így is jó.

Szóval, foglakoztat az a gondolat és tapasztalat, hogy mi a helyzet akkor, amikor ismételten valaki, számodra ismeretlen személy jelenlétét észleled közeledben és ez a lélek (annak nevezem az ismeretlent személyt) egy cseppet sem barátságos, pozitív jelenség. Valahányszor megjelenik közeledben, mindig azt a negatív energiát érzed.

Azt tudom, hogy nincsenek véletlenek!

Minden esetre, szerintem, nagyon rossz lehet neki, ekkora "lelki sérüléssel" együtt élni!

Élet Idézet

"Én mindig hittem az álmokban, álmaimnak célja van,

De, sorsom álmok nélküli - láthatatlan céllal van!"

(saját)