Próbálkozom a racionalizmus talaján maradva magyarázatok fonalát szőni ahhoz, hogyan is működhet az emberi megérzés? Mert működik, és igen csak reális -létező dologról van szó!
Mindenkiben kódoltan ugyan , de benne van ez az ösztön.
Van aki figyel rá, van aki elnyomja, mert ismeretlen és nem akar szembesülni vele, de olyan is van, akit érdekel, foglakoztat és csiszolni próbálja azt, amit gyerekkorban jobban-ám felnőtt korban elnyomva érez.
Hogy miért teszek különbséget? Szerintem tudjuk, magyarázat nélkül is.
Igen.
Családi kötelékekeken belül talán ez erősebben működik, ha a családi kötelék szoros, de úgy is, ha ismerősökkel kapcsolatos.
Megérzünk bizonyos eseményeket. Néha előbb a megtőrtént esemény bekövetkezte előtt, mint egy betekintést nyerve a jövőbe! Nem mindig értjük, nem mindig a megfelelő időben érzékelve, és nem foglalkozunk azért ezzel, mert...és találunk sok apró kifogást erre.
Pedig működik!!!
Ezeket sugallmazzák nekünk, vagy csak egyszerűen genetikai kód által jól bennünk rejlő? Találgatok, de valahol logikus is az az egyszerű -ésszerű magyarázat, hogy az állati ösztön is hasonlóképp működik- bár nem akarok nagyon mélyre ásni ebbe- de bennünk is ott van.
A választ erre- nyilván- nem én adom meg. Erre nincs megfelelő, a racionalizmust gyakorló, életünkhöz szabott jogosultságom, képesítésem, és ésszerű - tudományosan alátámasztott bizonyítékom.
De, mi van azokkal az "anomáliákkal", amelyeket magyarázni nem tudunk tudmányosan, de mégis a mindennapjaink része?
Szóval, az mégis, az a bizonyos 6.-7. érzék!?
A válaszom az; hogy nem kell mindent racionalizáljunk, magyarázzunk, és ragaszkodjunk a kézzelfogható bizonyítékokhoz! A racionalítás talaja, nagy ragacs.
Csak egyszerűen figyeljünk!
Érzékeljünk!
Az ösztönök működnek!
Ha, kapjuk a "jelzést", legyünk befogadók!
Még mindig átgondolhatjuk, hogy és miként kommunikáljuk... vagy sem!
De, várni sem szabad!
Ennek is vannak szabályai...iratlan szabályai.
Ha jön - Fogadd be!
Ha nem - Élj nélküle!
Tiszta érzékelést mindenkinek!
