Minden este, mikor felnézek a magas égre,
S ha tiszta az égbolt,
Csillogón, mint apró gyémántok,
Ragyognak a csillagok.
Egyik becsesebben fénylik, mint a másik,
Csillogó fényük kacér táncot játszik.
Csodálom kecses táncuk.
Hahó, Ti , odafenn!
Ragyogó csillagok!
Engem ki ne hagyjatok!
Próbálkozom én lent.
Reménykedve lesem,
Csillogó fenséggel,
Ki veszi rezgésem?
Láttátok a Csillagom?
Itt lesem s várom,
Várok a jelére.
Csillanni szokott
Amikor jelt adok.
De már több este,
Borult volt az égbolt,
S nem láthattam őt
Az én csillogó Csillagom.
De ők csak villognak,
Villodznak a szikrák,
Csillagos-csillogón
Hetykén és némán.
Nem hallják kérdésem,
Oly büszkén, hetykék.
Le sem néznek én rám.
A "nyafkát" megvetik.
Hát jól van.
Majd csak lesz más nóta!
És a kis "nyafka"
Kit lenéz a sok csillogó banda
Felnő egyszer oly nagyra,
Fel, a csillagokba!
Akkor majd leszek én is
Csillogón- csillagos,
Szikrázón -pajkos,
Hetyke is, büszke is.
De, ha már ott leszek,
El nem feledem,
Hogy voltam kis "nyafka",
Itt lent, e porhüvelyben.
És, ha majd valaki,
Ide lentről szólít,
Nem fordítok hátat!
Szeretettel adok,
Csillantva, válaszul,
csillogó szikrákat!
Vagyok, aki vagyok! Elmélkedem, mint minden egyszerű teremt/lény E világon. Amit írok sajátos és saját tapaszt-alapokon épül. Élek, ezen mátrixbeli síkon és használom a technika adta lehetőségeket. Tapasztalataimat, gondolat -fonalaimat, ide vésve osztom meg mindazokkal, akik elmélkedésemet értelmesnek és érdekesnek vélik. De a sunyit, a TOLVAJT megvetem! VIGYÁZZ! Tartsd tiszteletben az alapszabályokat! Az élet törvényeit! Úgy élj, hogy másoknak NE árts, a jövőben sem!
Cogito R'go Sum!
Ü D V Ö Z Ö L L E K
Kedves L É L E K !
Ha már erre tévedtél, vess ide egy pillantást és taníts, hogy tanítva -tanulj!
Csak csepp vagy az élet tengerén,
Csak egy parányi láncszem.
De, a csepp az Egyben teljesül,
A láncszem sem erős egyedül!
(saját)
HA,SZÍVED NYÍLT ÉS TISZTA,
A SZERETET AJTAJA, ELŐTTED,
MINDIG, TÁRVA-NYITVA!
(saját)
Kedves L É L E K !
Ha már erre tévedtél, vess ide egy pillantást és taníts, hogy tanítva -tanulj!
Csak csepp vagy az élet tengerén,
Csak egy parányi láncszem.
De, a csepp az Egyben teljesül,
A láncszem sem erős egyedül!
(saját)
HA,SZÍVED NYÍLT ÉS TISZTA,
A SZERETET AJTAJA, ELŐTTED,
MINDIG, TÁRVA-NYITVA!
(saját)
A zene a lélek hangja ... mindig ott kezdődik, ahol már nem kellenek a szavak!
(JudyGreen)
Művész lélek
A művész lelke, mint pillangó szárnya,
Mimóza virága, felettébb érzékeny!
A művész lelkét nem érti akárki,
De, aki megérti, az maga is művész!
(saját)
BloggEvolúció
Barangoló Memoár
AVATAR
https://www.youtube.com/watch?v=TNeu5EyGvq8

