Cogito R'go Sum!

Ü D V Ö Z Ö L L E K
Kedves L É L E K !

Ha már erre tévedtél, vess ide egy pillantást és taníts, hogy tanítva -tanulj!


Csak csepp vagy az élet tengerén,
Csak egy parányi láncszem.
De, a csepp az Egyben teljesül,
A láncszem sem erős egyedül!
(saját)


HA,SZÍVED NYÍLT ÉS TISZTA,
A SZERETET AJTAJA, ELŐTTED,
MINDIG, TÁRVA-NYITVA!
(saját)


A zene a lélek hangja ... mindig ott kezdődik, ahol már nem kellenek a szavak!
(JudyGreen)



Művész lélek


A művész lelke, mint pillangó szárnya,
Mimóza virága, felettébb érzékeny!
A művész lelkét nem érti akárki,
De, aki megérti, az maga is művész!
(saját)



2013. augusztus 9., péntek

Titkos Kapuk


Gondolatok egy tételre, egy felvonásban.

Álmok, álomképek.

Mint egy másik világban átélt létezés. Minden egyes álom-élmény egy titkos világba való átkelés. Az átkeléshez átjáró kell, az átjáróhoz kapu.

Titkos kapu, amin átlépve éled meg a három v. négy D-s relatíve "rövid" álom-élményed. Az álmok az agyadban, mint film a vásznon, úgy peregnek. Ebben az élményben külső szemlélőként, vagy teljes résztvevőként "rezegsz".

Az elméd agy-ja ehhez a filmhez a képeket.  Azokat a képeket, amelyekkel rendelkezel tudatban, vagy tudat alatt. Ő a rendező, a producer stb.

Az elme egy alap programmal rendelkező, életünk folyamán programozható, biológiai egység. Számítógépes köznyelven, A (bió) winyó.

Mindenség az elme, az univerzum mentális!

Ez az első, és alap hermetikus törvény.

Az elme, az univerzummal való Egy-ség.

Tehát, adódik a teremtési, és alkotási lehetőség.

Minden bipoláris.

Van szabad akarat, és van választási lehetőség.

Sajnos még mindig sokan igyekeznek az alapjaiban tiszta lelkű Ember-Én-(i)séget megfertőzni , hogy minden úgy legyen, ahogy ők akarják. Ezek az Egyesek elfelejtik, az alapszabályt. Mindenkinek EGY a főnöke.

Ha nem így lenne, már rég letöröltek volna a felszínről.

Az elme, mindenség. Ebbe a mindenségbe mi is részesülünk, hisz van elménk. Teremtőnk saját képére formált.

Ez a forma adja nekünk a fejlődéshez az esélyt, lehetőségeket- ha tisztességgel, becsülettel, tiszta szívvel akarjuk.

Az elmé(n)kbe, rejtve vannak, és kódoltan a "csillagkapuk". Csillagkapuk az univerzumunkba.

Kérdezhetjük tehát;

Mi az Ember?

pl. Kapocs a fent és a lent között?

Minden esetre, sokkal több, mint gondolnánk, de kevesebb, mint köz-tuduk.

Talán egyszerűbben tudunk válaszolni arra hogy, mi Nem az Ember?

Minden mindennel összefügg, és mindben kettő!

Elmélkedem, tehát vagyok...aki vagyok...

Kis l-m- e a nagy földi "állatkertben"!

Régen álmodozó, majd álmodó, és most... + vagy OK.

Kellemes L mail-kedést minden -kinek...!?





Álomvilág, a rejtélyek "szigete"





Vonaton utazva, a telefonon már másodszorra kezdem újra a gondolatfonalak bepötyögését. A technika őrdöge jól szórakozik. Próbára teszi türelmem. Miután már egyszer elszállt a begépelt cím és bevezető szöveg, kezdhetem elölről az egészet.


Utálom az ismétlést, mert szalad az idő, és sajnos vele tart az ihlet.

Elmélkedem.

Vonaton ülve, az egyik magazint olvasva, beugrik valami. Valami régi álomkép. A hozzá tartozó érzések hírtelen felelevenednek.

Szóval, amint olvasgatom egyik tudományos magazin külön kiadását, egy dejavu képre bukkanok. Egy hely az "Óperenciás tengeren" túlról, a múlt kegyelt, mesának nevezett lapos tetejű sziklavárosa. Ezt a képet már  évekkel ezelőtt láttam, álmomban. Álmomban egy üveg piramis állt a középen, amelyben egy városnyi ember élt.

 

2011. 06. hó végi ÁLOM:

 

Délelőtt van. Gyönyörűen és békésen süt a nap. A kilátásban gyönyörködöm. Mivel a piramis felső emeletén vagyok, körbe látom az egész helyet. Bal és jobb oldalt, a bejárattól nem messze két kisebb kőpiramis áll. Az óriás, üveg piramis, amiben vagyunk, méltósággal zárja le az egyenes utat, ami a településből kivezet. Mögöttünk hegyvonulat, ami nem csak gyönyörű kilátás nyújt, de egyben biztonságot is.

Aztán, hírtelen minden megváltozik.

Káosz, és zűrzavar.

Menekülő, kiabáló emberek. Nem értem mi történik, de amint a hosszú, egyenes út irányába kinézek, ekkor értem meg. Az út felől, villámgyors, ellenséges robotgépek közelednek. Repülés közben a központi piramisunkra tüzeltek. Váratlan támadás. Annyira váratlan, hogy csak menekülni tudunk.

Az üveg piramis szerkezete megadja magát, és fokozatosan összedől. A szintek már nem épek. Eltűnik alólam a talaj. Zuhanok.

Zuhanás közben ismerős arcokat látok, ahogy zuhannak és eltűnnek a mélybe. Felismerek embereket. Kapaszkodót találtam. Elkapom  az egyik zuhanó karját, ő viszont elkeseredve fel akarja adni. Nem engedem. Magammal rántom, egy még aránylag ép szintre. Túléltük a zuhanást.

A háború elkezdődött.
Harcosok voltunk ...

Három irányba ágazó, félhomályos folyosó előtt állok. ..... a kiutat megtalálom.

Mély, lelki fájdalom.

Felébredtem.


 


2013. május 10., péntek

KÁOSZ ELMÉLET J.P. MÓDRA


Alap képlet:

  • Isten megteremtette az Embert!
  • Isten megteremtette az Asszonyt.
  • Ember megszelídíti az állatokat,
  • Asszony megszelídíti az Embert.
  • Állatok megeszik az Asszonyt.

 A kiszámíthatatlansági tényező .

Élet:

  • Isten megteremti az Embert,
  • Isten megteremti az Asszonyt.
  • Ember, megszelídíti az állatokat.
  • Asszony megszelídíti az Embert.
  • Isten adá nékik gyermekeket.
  • Egy fiút és egy lányt.
  • Ember agyonüti az Asszonyt.
  • A fiú örökli az állatokat.
  • Lány elmegy Embert szelídíteni.

Belép a kiszámíthatatlansági faktor :
  • Fiú örökli az állatokat, 
  • Megszelídíti Őt egy Asszony.
  •  Isten megajándékozza két fiúval.
  • Kisebbik fiút megszelídíti egy Asszony,
  • Idősebbiké a vagyon.
  • Kisebbik fiút megajándékozza Isten két lánnyal. Ő megöli az Asszonyt.
  • Két lány elmegy Embert szelídíteni.
  • Idősebbik fiú megossza a vagyont!
Folytasd!

AVATAR

https://www.youtube.com/watch?v=TNeu5EyGvq8